Pszichológia pedagógusoknak | Digitális Tankönyvtár

A nézőpontok különbségéről, Füzi - Török: Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe

Szabó Erzsébet A nézőpont kérdéskörének újabb narratológiai megközelítései: fókuszok, paraméterek és kognícióelméleti hozadékok BevezetésAz utóbbi évtizedekben a nézőpont perspektíva kérdésköre egyszerre több különböző diszciplínán belül is az érdeklődés középpontjába került.

Az etnográfia és a kultúratudományok Geertz Geertz, a modern filmelmélet Plantinga andSmithMcGinna kortárs amerikai morálfilozófia Nussbaum Nussbaum, a historiográfia Roberts a látás fáj a szem mögött, a a nézőpontok különbségéről Liebowa pszichológia Sattler, Shabatay and Kramer és a médiatudomány A nézőpontok különbségéről egyaránt felfedezte magának miért alakul ki hyperopia nézőpont fogalmában rejlő leíró és magyarázó lehetőségeket.

Ez már csak azért is meglepő, mert miközben e tudományok a fogalom újabb és újabb aspektusait a kognícióra, az affektusokra ható manipulatív, befolyásoló funkcióját, a gyakorlati moralizálással, a személyiség megosztottságával való összefüggéseit, a felidézett tapasztalat érzelmi regulációjában játszott konstitutív szerepét stb.

Ebben a tanulmányban először a a nézőpontok különbségéről klasszikus meghatározásával és a klasszikus narratológiai fogalomrendszeren belül elfoglalt helyével foglalkozok. Mivel a szakirodalomban számos különböző értelmezés létezik, ezért egy általánosan elfogadott narratológiai keretelméletet vázolok és a fogalmat azon belül definiálom.

Ezt követően a klasszikus elképzelésekkel szemben megfogalmazott kritikákat tárgyalom.

  • Eszköztár: Biológiai nézőpont Mint azt láthattuk, a pszichológia számos kérdést, területet vizsgál, komplex terület.
  • Nyolcpontos különbséget mér a Nézőpont Intézet - vagokorongposta.hu, Nézőpontok különbsége
  • Füzi - Török: Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe
  • Pszichológia | Sulinet Tudásbázis
  • Nézőpontok különbsége Mi a különbség a perspektíva és a nézőpont között?
  • Nikotin és látás
  • Pszichológia pedagógusoknak | Digitális Tankönyvtár

Végül három új elméletet mutatok be, a fogalom új megközelítési irányainak reprezentatív képviseletében. Elsőként egy a perspektíva fogalmát részben elvető és a fokalizálás fogalmával operáló elgondolást Gérard Genette forradalmi nézeteitmajd egy a fogalmat paraméterekkel értelmező koncepciót Wolf Schmid elképzelését ismertetek.

Végül Lisa Zunshine írásain keresztül egy a klasszikus narratológiai keretelmélet a nézőpontok különbségéről feladó, és a nézőpont értelmezésben játszott szerepét kognitív elméleti keretben tárgyaló felfogást mutatok be.

A klasszikus narratológiai keretelmélet és a nézőpontA klasszikus narratológiai elképzelések a narratív irodalom meghatározását hagyományosan a kommunikáció-és a beszédaktus elmélet keretein belül végzik el.

Az elképzelések szerint az epikai alkotás és befogadás egy a valós emberi kommunikáció analógiájára elgondolt többszintű kommunikációs modell, a kommunikált kommunikáció modellje segítségével ragadható meg.

Pszichológia pedagógusoknak

A szerző "színleli" SearleGenettemás elképzelések szerint "imitálja", kvázi ikonikusan: szóbeli vagy írásbeli közlésként "idézi" OhmannSmithMartínez-BonatiKanyó a kijelentéseihez kapcsolódó aktusokat. Mivel ezek nem általánosan elfogadott koncepciók, tartalmukat itt nem tárgyalom. A 'nézőpont' anglo-amerikai szóhasználatban: 'point of view' ebben a struktúrában bevezetésétől kezdve James James4 hagyományosan az elbeszélő fogalmához kapcsolódik és az elbeszélőnek az elbeszélt történethez való viszonyát jelöli.

Azt a szakirodalom szerint kizárólag az elbeszélőtől függő és általa determinált két tényezőt, mely a történet prezentálását, a mondás tartalmát és módját, azaz a narratív diskurzust meghatározza: az elbeszélő tér-időbeli helyzetét egyrészt a fogalom spatiotemporalis komponenseszellemi-érzelmi pozícióját másrészt a fogalom kognitív-emotív komponense.

Mindezek alapján a klasszikus narratológia az elbeszélői nézőpont vonatkozásában a következő alapállításokat fogadja el. Ez az elbeszélő sem térben és időben, sem szellemileg nem korlátozott, szabadon mozog és mindent tud: beszélhet külső nézőpontból és a szereplők vagy saját belső nézőpontjából egyaránt, egyetlen rögzített centrális vagy mozgó nézőpontot elfoglalva, vagy a szereplők perspektíváit váltogatva, 8 tudatukat és tudatalattijukat reflektálva, nézheti térben és időben közelről, de távolról is az eseményeket, pozíciójának konkrétsága lehet elmosódott vagy meghatározott.

A szakirodalom az ő-elbeszélő egy csupán a nézőpontok különbségéről mozgásában korlátlan meg-6 Mások tudatához, élményvilágához csak közvetett szóbeli beszámoló, levél, napló, imagináció stb. Elsőre a levélregények, naplóregények, utóbbira a memoárok szolgálnak klasszikus példaként.

A 'poliperspektíva' kifejezés a több énelbeszélőt felléptető a nézőpontok különbségéről perspektívaszerkezetének leírására van fenntartva.

A klasszikus nézőpont-fogalom problémáiAz utóbbi időben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a fogalom e klasszikus definíciója számos problémát vet fel. A problémák egy része az elbeszélés kommunikációelméleti fogalmára épülő és a valós emberi kommunikációs helyzet analógiájára elgondolt mimetikus keretelméletből, a dichotomikus -a valós mintának megfelelő vs.

SLIME KÉSZÍTÉS A TÉVÉBEN! -MOKKA SLIME :)

A problémák másik része a definíció kettős tartalmi komponenséből következő pontatlanságokra vezethető vissza. Ami a keretelméletből származó problémákat illeti, úgy tűnik, alig van olyan irodalmi mű, mely a klasszikus modell nézőpontról alkotott felfogásának leképezéseként lenne interpretálható.

Az elbeszélők nézőpontja számos olyan tulajdonságot mutat, melyre a modell nem ad magyarázatot. Az explicit elbeszélők leginkább zavarba ejtő tulajdonsága a Dorrit Cohn által "mnemonikus túlzás"-nak mnemonic overkill nevezett emberfeletti memória.

Ezen elbeszélők akár évek távlatából is képesek szó szerint felidézni, ki, mit és hogyan mondott Füst Milán: Feleségem történeteidőemlékezetük is kiváló Max Frisch: Homo Faber.

Viselkedéstudományi nézőpont

Számos én-elbeszélő halála után A nézőpontok különbségéről Hrabal: Ostre sledované vlaky, "Szigorúan ellenőrzött vonatok"néhány megszületése előtt John Wideman: Sent for You Yesterday, "Tegnap küldtek érted" mondja el történetét -Garaczi László Méz című művének én-elbeszélője még saját ujjászületéséről is tudósít. A kritika ezen kognitív és téridőbeli anomáliák mellett furcsa mód azt is természetesnek tartja és nagyvonalúan negligálja, hogy e a nézőpontok különbségéről jelen idejű narrációja egyenesen mintegy divinatorikusan betűbe íródik Garaczi László: Pompásan buszozunk, Bret Easton Ellis: Glamorama, "Glamorama"hogy olyan nyelven szólalnak meg, amit nem ismerhetnek Henry James: What Maisie Knew, "Maisie tudja" 9hogy ugyanannyit tudnak, mint az ő-elbeszélő Kristóf Nádas Péter Párhuzamos történetek c.

E beszélők -ha nem tekintjük őket megbízhatatlanak: hazugnak, tréfáskedvűnek vagy képzelgésre hajlamosnak - meglehetősen sok mindent tudnak, nézőpontjuk nem emberi nézőpont, "mindentudók", mint kollégáik.

Míg az aspecifikusság a kifejezés intenzióját -az emberi léptéket meghaladó perspektíva egyenesen isteniként való 9 A kislány elbeszélő egy felnőtt hangján szólal meg.

CullerYakobi A fogalom védelmében ld.

a nézőpontok különbségéről látásjavító könyvek

Olsen Valóban mindent tudó ez az elbeszélő, vagy csak a saját világához van hozzáférése? Tényleg mindent tud, vagy csak annyit, amennyit közöl? Ha mindent tud, de nem mindent mond el, kicsi mínusz látvány a nézőpontok különbségéről nem teszi? Banfield a 'szerző'-t helyezi az 'elbeszélő' helyébe. A perspektívát érintő problémák másik forrása, a definíció pontatlansága vonatkozásában a kritikusok pl.

CohnEdmiston egyetértenek abban, hogy a 'nézőpont' két különböző tartalmi komponense a nézőpontok különbségéről a "belső" és a "külső nézőpont" fogalma ambivalens.

Mivel a narratológia a fogalmat a tér-idő rendszer és az elme vonatkozásában is használja, így a befelé irányuló, de külső érzékelési centrumból észlelt esetek különösen a pszichonarráció 13 egyes esetei, pl.

Hajnóczynál "Ismét töltött bort 12 Nyilvánvaló különbség van egy demiurgoszként, a szereplők sorsának uraként viselkedő Denis Diderot: Jaques le fataliste et son maitre "Mindenmindegy Jakab meg a gazdája", Henry Fielding: Tom Jones, "Tom Jones"vagy a külső és belső történéseket 'csak' feljegyző elbeszélő között.

Cohn a harmadik személyű elbeszélő szövegekben a tudatábrázolás három típusát különbözteti meg: a pszicho-narrációt "psycho-narration"és szikvizet a poharába […].

A Faktorok - A Dianetika és a Szcientológia axiómái Történetírói nézőpont és narratív igazság Nyolcpontos különbséget mér a Nézőpont Intézet - zmablak. Ezt az összetett megközelítést a különböző pszichológiai nézőpontok teszik lehetővé, azaz a viselkedést, mentális, lelki folyamatokat ez a tudományág különböző nézőpontokból vizsgálja, a minél teljesebb eredmény érdekében. A pszichológia fő nézőpontjait fogjuk áttekinteni a következőkben: a nézőpontok különbségéről biológiai- a viselkedéstudományi- a kognitív- a pszichoanalitikus- és a fenomenológiai nézőpontokat.

És a rémképek, mint egyetlen, kizárólagos tulajdonai, lassan megjelentek előtte. Először egy döglött sakált látott. Schnitzlernél "Nahát, tapsoljunk mi is.

A nézőpontok különbségéről

Ez itt mellettem úgy tapsol, mint egy őrült. Tényleg annyira tetszik neki? Mindezen kritikák fényében a teoretikusok körében egyre elfogadottabbak az alábbi tézisek. Miként arra A nézőpontok különbségéről és Martínez-Bonati rámutat, az elbeszélő -akkor is, ha rejtőzködik, ha többek nevében a nézőpontok különbségéről, ha narrációjában a 'mi'az 'ő'vagy a 'te'-formát használja -csakis egy önmagára "én"-ként referáló, egyes szám első személyű entitás lehet.

a nézőpontok különbségéről szellőzés a látáshoz

Hogy egy elbeszélő milyen hangon szólal meg és milyen nézőpontból beszél, az nem függ "személyétől".

A hang és a nézőpont paramétereinek megválasztása a konstrukció szabályainak függvényében történik az elbeszélő határozmányaival konszonáns vagy disszonáns módon.

Ezen belátásokból kiindulva az utóbbi években több alternatív elképzelés is megfogalmazódott a nézőpont klasszikus elbeszéléselméleti fogalmának pontosabb meghatározására. A következőkben ezekből mutatok be három reprezentatív koncepciót.

  1. Bolotov látomása
  2. Egy rövidlátás 0 5
  3. Melyik állat látja a legjobban
  4. Nézőpont és szöveg 1.
  5. 3D marr látás

Elsőként Gérard Genette a 'nézőpont' fogalmát részben elvető és azt a 'fokalizáció' fogalmával helyettesítő elképzelését tárgyalom.

Fókusz és a fokalizáció: Gérard Genette és a modalizálható hangGenette két híres írásában is foglalkozik a nézőpont fogalmával.

Nézőpontok különbsége

Elsőként a Discours du récit"Az elbeszélő diskurzus" című művében, majd e mű kritikáira írt válasziratában, a Nouveau discours a nézőpontok különbségéről récit-ben"Új elbeszélő diskurzus". Gondolatmenete kiindulópontját a klasszikus kommunikációelméleti megfontolások mellett az a meglátás képezi, hogy valamennyi történetábrázoló irodalmi mű egy igei forma retorikai kiterjesztésének tekinthető, 17 s e retorikai kiterjesztés -vagyis lényegében a narráció, az igei formát történetet diskurzusként prezentáló narratív aktus -milyensége leírható az ige grammatikájából kölcsönvett három kategória: a 'hang' voixa 'mód' mode és az a nézőpontok különbségéről temps alapján.

Fontos hangsúlyozni, hogy Genette nem az elbeszélőt és nem is a szöveget, hanem a narrációt helyezi vizsgálódásai és rendszere középpontjába. Azt a leginkább Käte Hamburger elbeszélő funkciójához hasonlító, sajátosan irodalmi teremtő aktust, ami az elbeszélt világot és az elbeszélt történetet egy bizonyos módon létrehozza.

a nézőpontok különbségéről szemműtét mínusz látás

A három kategória ezt a módot, a narráció működtetésének ezen speciálisan irodalmi, a köznapiból nem levezethető módját írja le.

A 'hang' kategóriája alá tartozó fogalmak Genette elképzelésében a narrációhoz rendelődő alanyt az én-ként megjelenő vagy megjeleníthető narratív instanciát jellemzik annak a kommunikációs keretben elfoglalt szituációja alapján a narráció ideje, a narráció szintje, a narratív instancia szerepe a történetben.

a nézőpontok különbségéről látás plusz nulla öt

A 'mód' terminusai a narráció modalizáltságát, a narráció által a nézőpontok különbségéről információmennyiség szabályozásának módját írják le. Genette szerint ugyanis a narráció a történetre vonatkozó információmennyiséget többféle módon is adagolhatja.

Egyrészt a történetet különböző információmennyiséget átengedő észlelési fókuszokból például szereplők, vagy szereplőcsoportok nézőpontjából láttathatja: "[Tóth Mari szobalánya] élvezte a mesterasszonyok reá irányuló irigy tekintetét.

Szerencse, hogy ő nem látott be a koponyájukba, mert bizony oda az a megfigyelés nyomódott be, hogy íme egy szakácsné, akinek az úrnője nyilván nincsen otthon, minélfogva beleszabadult a gardróbjába. Végül: az 'idő' kategória fogalmai sorrend, tartam, gyakoriság a narráció temporalitását, azaz időbeli jellemzőit tárják fel az elbeszélt történet időbeliségének viszonylatában.

a nézőpontok különbségéről különböző dolgok különböző nézőpontokból

Látható, hogy e rendkívül sajátos rendszerben a 'nézőpont' nem tartozik a főkategóriák közé. Genette meglátása szerint ugyanis a fogalom klasszikus definíciója -példaként Brooks-Warren, Stanzel, Friedmann, Booth és Romberg elképzeléseit tárgyalja -meglehetősen problematikus: az elbeszélőt egyben észlelőként is interpretálja, mely azonosítás szükségszerűen mindentudó én-elbeszélők és tudásukban korlátozott mindentudó narrátorok tételezéséhez vezet. Genette koncepciója szerint az irodalomban az epikában e két entitás független egymástól.

A narráció olyan időben ütemezett cselekvés, melyhez egymástól függetlenül és egymással szabadon kombinálható módon rendelődnek alanyok, látómezők és tudatok. A narráció mindenkori alanya a narráció modalizáltságának megfelelően különböző észlelési centrumokból is szólhat. Mivel kognitív tulajdonságait a fokalizáció alapján nyeri, beszéd látássérülés miatt mindent közvetíthet, ami számára a narráció fókusza i alatt elérhető.

Genette írásaiban három fókusz-állást, a narráció fokalizációjának három lehetséges módját különbözteti meg. A narráció, mondja, legyen bárki a nézőpontok különbségéről a szubjektuma, a lehet fokalizálatlan. Az elbeszélt világra vonatkozó teljes információval "mindentudással" ekként felruházva szükségszerűen többet tud és többet is mond, mint amit az egyes szereplők tudnak Honoré de Balsac: La Pere Goriot, "Goriot apó". Ebben az esetben a narráció egy vagy több szereplő észlelési fókuszából, azaz a szereplő k nézőpontjából, a sze replő k által "megszűrt" módon lát rá a világra.

A narráció alanya így csak azt tudhatja és csak azt mondhatja, amit az adott szereplő -Genette fokális karakternek nevezitud Henry James: The Ambassadors, "A követek".

A narráció ekkor a világ eseményeit a világ egy egyik szereplővel sem koincidáló pontjából, a szereplők tudatához való hozzáférés lehetősége nélkül mutatja.