Tartalomjegyzék

A világkép gyakorlati és elméleti szintjei. A világkép gyakorlati és elméleti szintjei - Látomás 1 75 van

A mérhető és értékelhető tudás jellemzői 2.

2. A mérhető és értékelhető tudás jellemzői

Milyen tudást mérjünk és értékeljünk? A tudás a megismerő folyamatok eredményeként a tudatban létrejövő pszichikus képződmények rendszere.

a világkép gyakorlati és elméleti szintjei 5. látás, hogyan kell kezelni

A tudat funkciói: egyfelől önmagunk és környezetünk követése, másfelől önmagunk és környezetünk folyamatos kontrollja. A tudásnak számtalan meghatározása van. Magyarországon a legismertebbek: Nagy József meghatározása : Mint jelek és jelentések rendszere, mint a tevékenység produktuma, egyfelől szubjektiváció, másfelől objektiváció; mindenféle ismeret tudás, de tudás például a képesség és a tanult készség is.

Zsolnai József meghatározása : A tapasztalat, ill. Nagy Sándor nyomán : A tudás nem csak a tanítás eredményeként jön létre, hanem magába foglalja mindazokat a tapasztalatokat, hozott tudáselemeket is, amelyeket a tanuló az iskolán kívül szerez.

Báthory Zoltán meghatározása : Tudás az információk, készségek, képességek, a világkép gyakorlati és elméleti szintjei cselekvések, magatartás, attitűdök, érdeklődés, szokások, világkép és a legmagasabb fokon világnézet.

a világkép gyakorlati és elméleti szintjei a látás javításának legújabb technikái

Nahalka István konstruktív tanulásszemlélete szerint a tudás egy dinamikus folyamatban alakul ki, amelyben a belső értelmező rendszerek és a bejövő információk összekapcsolódnak. Azonban a két kölcsönható rendszer között nem csak összhang, hanem logikai ellentmondás is feszülhet, ez esetben nem jön létre az új tudás. Akkor sem jön létre új tudás, ha a bejövő információ nem hordoz új tartalmat, vagy hordoz, de nem kapcsolódik az össze a meglevő értelmező rendszerrel. Az alábbiakban a mai tanulók megváltozott tudását szeretnénk részletesebben megvilágítani, mert a mérés és értékelés szempontjából célszerű pontosan ismerni, hogy mit, mikorra, milyen szinten, a világkép gyakorlati és elméleti szintjei feltételek mellett tudnak elsajátítani a tanulók.

A világkép gyakorlati és elméleti szintjei. DIDAKTIKA | Digitális Tankönyvtár

A digitális eszközök használata révén miben változott a tanulók tudása, milyen kompetenciák várhatók el tőlük a szakképzésben egy adott életkorban, milyen kibővített módszertani repertoár használható ezek vizsgálatára.

Erre vonatkozóan is vannak már klasszikusnak számító és új kutatások. Így tehát a mérés és értékelés témája erősen összekapcsolódik azokkal a kérdésekkel, hogy kiket is tanítunk, miben változott meg a tudásuk, a tudásszerzéssel kapcsolatos képességeik és igényeik?

Szerinte a gondolkodás lényege nem a műveletvégzés, hanem a konkrét helyzetekre alkalmazható tudás.

A pedagógia régóta küzd azzal a problémával, hogy miként lehet a konkrét ismeretek révén érzékeltetni a különböző történeti korok világképeit, emberfelfogását.

Nem a tudás mennyisége, hanem a minősége a fontos. Csapó szerit a megszerzett tudás nem vihető át minden további nélkül új helyzetekre.

A gondolkodási sémák tartalom specifikusan kötődnek a konkrét helyzetekhez. A szervezett tudás három rendszerképző elvét az alábbiakban nevezi meg: valamely szakterület logikája, a bennünket körülvevő kultúra logikája, az emberi megismerés pszichológiai logikája Csapó, Ezekből alakul ki a kompetencia, a szaktudás és a műveltség. Funkciója az egyén és a társadalom számára hasznos munka és az értékes szabadidő segítése.

A műveltség egy adott kultúrában meghatározó és értékes készségek, képességek, ismeretek összessége.

Összefoglalás A tanulás egy általános rendszerelméleti fogalom, azonban minden érintett tudomány, így a pszichológia és a pedagógia is sajátos tanulásfogalmat alakít ki a maga számára. A pedagógia, amennyiben az egyén tanulásával foglalkozik, a pszichológia értelmezéseit használja. A pszichológiai tanulásfogalom alakulását jelentősen befolyásolták a megismerésre általában, az emberi megismerésre specifikusan kialakított filozófiai, ismeretelméleti elképzelések.

Funkciója az értékdöntések és az életvitel támogatása. Alapja az identitásnak, de összekapcsol a környezet más tagjaival és a múlttal is.

A kompetencia a képességek, készségek sajátos rendszerbe szerveződése, kombinációi. Segíti az egyén fejlődését, az egyén boldogulását, a másokkal való kapcsolattartást és alapja a munkamegosztásnak. Az iskolai és az iskolán kívüli tudásnak szerves egységet kell alkotnia. Mindez a tudástranszfert helyezi új megvilágításba.

Javítja a transzferhatást az ismeretek sokféle helyzetben való alkalmazása, a kritikai és kreatív gondolkodást serkentő feladatok és a problémamegoldás Molnár, A számítógépes játékok például jobban fejlesztik a gondolkodást, mint az olvasás, mert több agyterületet mozgatnak meg Gyarmathy, A mai tanulókat már jó ideje számítógépek, videojátékok, digitális zenelejátszók, videokamerák, mobiltelefonok és más digitális vívmányok veszik körül.

a világkép gyakorlati és elméleti szintjei ha látásból kirúgják

Mivel másként veszik fel a környezetből az információt és másként is dolgozzák fel azokat, megváltoztak a tanulási szokásaik, gondolkodásuk, és nem utolsó sorban a tudásuk is. A digitális korszakkal elindult a környezet kinyílása és ezzel összefüggésben a megváltozása. E folyamatok fő jellemzője a további gyorsulás és terjeszkedés. Ez a tendencia előrevetít egy olyan korszakot, amelyben a gépek képesek lesznek majd az emberi gondolkodást a jelenleginél pontosabban szimulálni, sőt talán a gépekkel érzelmeket és motivációt is lehet majd generálni Gyarmathy, Fontos gondolatok ezek abból a szempontból, hogy a tudáselsajátítás pozitív érzelmi attitűdök és motiváció nélkül nem megy.

A szakképzésben dolgozó tanárok nagyon sokszor panaszkodnak a tanítványok motiválatlanságára és a tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök hiányára. Kérdés, hogy a tanulók tanuláshoz való pozitív hozzáállása és motiváltsága milyen mértékben fokozható az egyéni és közösségi tanulási élményekre és tapasztalatokra épülő digitális pedagógia eszközeivel.

Léteznek-e olyan érdekes és színes mérési és értékelési eszközök, amelyek a szorongást nem növelik a tudást ellenőrző és számon kérő szituációja miatt, hanem inkább csökkentik, mert az önértékelést és a jó értelembe vett versenykedvet fokozzák a tanulásban.

Tudjuk-e majd vizsgálati módszereinkkel és mérőeszközeinkkel a gyorsan változó tudást követni, olyan mérőeszközöket alkalmazni, amelyek képesek nyomon követni a — remélhetőleg pozitív irányba fejlődő — tanulói attitűdöket, a motivációt, a tanuláshoz való érzelmi hozzáállást és más személyes, a tanuláshoz szükséges fejlesztendő tulajdonságokat.

Az új tanulás- és tanításfelfogás szerint a tanulókat tanulócentrikusan, a tanulók tanulási képességeinek megfelelően kell tanítani, és tudásukat is eszerint kell értékelni. Ezért fel kell tárni, hogy észlelés látással mit tudnak, és mit nem tudnak a tanulók, mire alkalmasak és mire nem a megváltozott körülmények között.

Ennek a szempontnak a pedagógiai mérésben és értékelésben fontos következményei vannak. Egyrészt ki kell tűzni a fejlesztendő területeket, másrészt meghatározni, hogy milyen életkorban várható el valamely képesség és készség kialakulása és fejlettségének egy meghatározott szintje a tanulóban.

Ezek segítik kialakítani az ismeretek, képességek, készségek és rutinok rendszerét egy a világkép gyakorlati és elméleti szintjei tudásstruktúrának megfelelően. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy milyen természetes hatások alapján változik meg a tudás 1.

A világkép gyakorlati és elméleti szintjei tudás változása az új hatások révén 2. A Bloom-féle taxonómia [1] rendszere, mint a mérés és értékelés kiindulópontja A Bloom-féle vagy bármely más [2] tudás ezzel összefüggésben követelmény vagy cél taxonómia rendszer lehet alapja a mérésnek és értékelésnek. Ez egy olyan modell, amelyben a tudáselemek, mint a világkép gyakorlati és elméleti szintjei követelmények jelennek meg — amelyet a tanulás folyamatában el kell sajátítaniuk a tanulóknak.

A mérések és értékelések során ezek az elemek és szintjeik vizsgálhatók. A Bloom-féle taxonómia rendszere nem egységes. Kognitív szintjeit Bloom dolgozta ki ban, affektív szintjeit Bloom, Krathwohl és Masia ben és a pszichomotoros szintjeit Dave ben.

Géczi János :: Világkép – emberkép – pedagogikum

Mindez mellett alkalmas az oktatási, képzési és nevelési tartományok értelmezésére, valamint megfelel a konstruktív szemléletnek is 1. A Bloom-féle taxonómia rendszer E taxonómia rendszert a későbbiekben többször felelevenítették, kategóriáit felülvizsgálták, aktualizálták.

Például Jukes és Dosajvalamint Lu és Overbaugh jobban kihangsúlyozták a pszichomotoros területet a sémákat és a tanulással kapcsolatos érzelmi attitűdöket, ezzel kiküszöbölték a korábbi a világkép gyakorlati és elméleti szintjei képességek és kategóriák túlhangsúlyozását.

Jukes és Dosaj szerint: A pszichomotoros terület feldolgozásával kapcsolatos információk a manipulatív, kézi vagy fizikai képességekre vonatkoznak. De vonatkoznak például a szemmozgásra is. Az affektív terület feldolgozásával kapcsolatos információk magukba foglalják az attitűdök és érzések területeit.

A kognitív terület feldolgozásával kapcsolatos információk magukba foglalják a tudás a világkép gyakorlati és elméleti szintjei a mentális képességek, valamint a metakognició területeit. A fenti leírás és a 2. Bár a kognitív terület még mindig a legkidolgozottabb, de már nem a legfontosabb. A Kritikus gondolkodás és a problémamegoldás valamint a Bloom-féle taxonómia rendszer összekapcsolásának szintjei A Bloom-féle taxonómia rendszer a gondolkodásra vonatkozó területét Arthur L.

Costa és munkatársai is átdolgozták. Costa a gondolkodás szintjeit az oktatási folyamat bemenet, folyamat és kimenet oldaláról közelítették meg és a ma oly divatos kritikai gondolkodással kapcsolták össze 2.

Bloom-féle taxonómia versus Costa kritikus gondolkodás szintek összefüggései Forrás: Technology Education. Fontos, hogy a tanuló ne csak az elemek ismeretére és a szabálykövetésre legyen képes, hanem a szabályoktól el is tudjon térni.

A Bloom-féle taxonómia felülvizsgálatában Gyarmathy elgondolása túlmutat Costa rendszerén. A lépéssorból látható, hogy a tudásszerzés folyamatában erősen összekapcsolódnak a kognitív, a metakognitív, az affektív és a műveleti elemek.

Csillagászat

A hagyományos iskolát gyakran érte az a vád, hogy túlságosan a verbalizmusra és a lexikális tudásra épít. A pedagógiai alternatívák válaszképpen mindig is inkább a gyakorlatiasságot és a tevékenységet preferálták. A digitális kultúrában a tudásszerzés tekintetében több rendező elv van, mert egyszerre van szükség az írás, a kép és a hang által szerezhető információfeldolgozásra, és mindegyik más-más gondolkodást eredményez.

A képekben, a hangban és mozgásban például a szemmozgás, gépelés, rajzolás, stb.

  • Géczi János :: Világkép – emberkép – pedagogikum | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  • A világkép gyakorlati és elméleti szintjei Hogyan és miért kerültünk a Földre?
  • Van-e fejfájása a rossz látásnak?
  • Hogyan lehet javítani a látást mínusz egy
  • Infravörös csillagászat[ szerkesztés ] Az infravörös csillagászat az infravörös sugárzás a vörös fény hullámhosszánál nagyobb felderítésével és vizsgálatával foglalkozik.
  • A világkép gyakorlati és elméleti szintjei.
  • DIDAKTIKA | Digitális Tankönyvtár
  • A világkép gyakorlati és elméleti szintjei - vagokorongposta.hu

Így például a stratégiai játékok megalapozzák a gondolkodást, mert a gyermekek kognitív fejlődése alapvetően a mozgásra épül, ez rendezi össze a gondolkodást Piaget és Inhelder, ; Kiss Tihamér, Úgy, mint ahogyan a művészeti tevékenységek teremtenek rendet a káoszban.

Itt meg kell jegyeznünk, hogy a digitális eszközökkel való tanulásnak vannak az emberi érzékszervek egészlegességének szempontjából gyengén használható területei is, például a tapintás, a szaglás és az ízlelés. Számunkra a kritikus és az alkotó gondolkodás a problémamegoldás és az alkotó tevékenység szempontjából fontos. Erre a mérnöktanárképzésben különösen szükség van, hiszen a mérnöktanárok elsődleges feladata a távollátás mennyi tanulók problémamegoldó és alkotó képességének fejlesztése, ezzel készítvén a világkép gyakorlati és elméleti szintjei őket a majdani munkájukra, feladataikra.

A szakirodalom szerint problémának tekintjük azt, amikor valamilyen szempontból a megoldáshoz hiányzik valamilyen ismeret, készség, stratégia, amit pótolni kell, esetleg szükséges az előzetes tudás módosítása a rossz sémák és tévképzetek stb.

Természetesen a az emberek megvetésével gondolkodás szintjének kérdése a tanári mérésnek és értékelésnek is egyik súlyozott feladata. Tóth Péter ben készült tanulmánya egy produktív gondolkodás taxonómiát vázol fel.

A világkép gyakorlati és elméleti szintjei. 2.1. Milyen tudást mérjünk és értékeljünk?

A világkép gyakorlati és elméleti szintjei az előzetes deklaratív és procedurális tudás, motiváció mint problémaérzékenység és tevékenységre motiváló cél és a metakognició alapra mint előfeltételre épülnek rá a műveleti képességekhez szükséges gondolkodásformák.

Majd erre a komplex gondolkodási folyamatok is ráépülnek. Az aktualizálódás szakaszában az aktivitásra kész ismeret szelektíven idéződik fel, új feladatok és problémák megértésére kerül sor, amelyhez nélkülözhetetlen az alkotó elemzés és a hiányzó nem levő, vagy már elfelejtett ismeretek pótlása.

A feladat vagy probléma megoldásához az így kiegészült ismeretek új kombinációja jön létre. Ezt követi a koncepció megalkotása, ill. A realizálás fázisában a megoldás kivitelezésére kerül sor. Utolsó lépések az eredményre való rátekintés és a visszacsatolás 3.

A világkép gyakorlati és elméleti szintjei

A produktív gondolkodás elméleti modellje Forrás: Tóth, Az egész bonyolult műveletegyüttes sokféle tevékenységet és értékelési formát jelent: elméleti és gyakorlati műveletek, valamint a motivációs és érzelmi manipulációk széles skáláját 4.

A problémamegoldás komplex kognitív modellje Forrás: Tóth, A kognitív pszichológusok egy csoportja az es években megvizsgálta a Bloom-féle rendszert a A már ismert kategóriákat első háromszög módosították második háromszög 3.

Az új verzióban a legmagasabb szint már nem a kritikus gondolkodás értékeléshanem a problémamegoldáson és tevékenységen alapuló alkotás. Pszichomotoros taxonómia.