Mire jó a látványterv?

Mire való a látvány

Jó kérdés: Mi a látvány?

Önálló vagy alkalmazott művészet? A Színház folyóirat és a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozata, 7. NET Van-e a látványnak dramaturgiája? Van-e hierarchiája a látvány elemeinek? Hogyan dolgozik együtt rendező és látványtervező? Hogyan adja vissza az anyag, a tér, a forma, a szín, a fény a szöveget és a zenét? Vannak-e tervezői trendek? Mit kell tudni egy látványtervezőnek?

A beszélgetést Veiszer Alinda vezette. Veiszer Alinda: Egy színházi előadásból melyik nélkülözhető: a jelmez, a díszlet vagy a világítás?

Bányai Tamás: A világítás nélkülözhető. Ez a pályafutásom alatt folyton visszatérő tapasztalat. A világítás külső ember nélkül megoldható. Veiszer Alinda: Megoldja netán egy fővilágosító?

Tervrajz készítés Családi házak, kisebb épületfelújítások terveihez általában nem készül professzionális, teljesen valósághű látványterv. A tervezéshez egyébként használt építészeti tervezőprogramhoz azonban tartozhat olyan látványtervező modul, amellyel a mindennapi tervezési munkához többnyire teljesen megfelelő, jó minőségű látványterv állítható elő.

Bányai Tamás: Mondjuk igen. Veiszer Alinda: Mit tud a világosítástervező, amit a világosító nem? Valójában a rendezőn múlik, hogy akar-e világítástervezővel dolgozni, ami ugyanolyan művészi és emberi bizalmi viszony kérdése, mint ami a többi munkatárssal kapcsolatban vezeti a választását. A színházi struktúra hagyományosan egyébként fővilágosítókat alkalmaz, és a rendező, díszlettervező és fővilágosító meg szokták oldani a dolgot. És a tapasztalat tényleg az, hogy így megoldható.

Veiszer Alinda: Akkor mi az, amiért téged hívnak?

A látvány-méhecskehotel (-darázsgarázs)

Veled mi van és mi nincs? Bányai Tamás: Velem nincsenek terméketlen viták. Feszültségek tudnak ugyanis kialakulni bizonyos színházi megszokások és művészi elképzelések között. Ha én benne vagyok a munkafolyamatban, akkor tudom integrálni mindezt Veiszer Alinda: Jó, Tamás, de gondolkodj olyan példán, amikor az utolsó pillanatban vontak be, mert a fővilágosító nem volt a helyzet magaslatán.

minden a távollátásról és a rövidlátásról látáskorrekció asztigmatizmus

Ahhoz azért érzékeny szem kell, hogy a világosítás problémáit észrevegye. Erkel László Kentaur: Ehhez kapcsolódva szeretném mondani, hogy aki lighting designer akar lenni, az francia, német vagy angol egyetemen hat éven át tanulja, aztán elmegy egy híres tervező mellé boardosnak, magyarán kezeli a pultot.

Tapasztalatból mondom, én már nem találkozom produkcióval, amelynek nincs lighting designere, hiszen az olyan lenne, mintha nem kellene hangszerelő egy zenekarhoz, mondván, hogy a szerző a zenészekkel úgyis össze tudja rakni, mert van gyakorlatuk. Egyébként pedig nemcsak lighting designer nélkül, de díszlet és jelmeztervező nélkül is lehet színházat csinálni — sőt, színész nélkül is. Ugyanakkor hihetetlenül nagy különbség van egy jól bevilágított előadás és akárcsak egy mestermunka között.

Régen, amikor még nem volt lighting designer, voltak olyan művészi érzékkel bíró fővilágosítók, akiket mindenki ismert, és akik harminc év tapasztalattal bírtak, utánaolvastak, kísérleteztek, jól kommunikáltak, mire való a látvány a színészt — tudnék neveket is sorolni, de ebbe most nem akarok belemenni.

vajon a sötétség befolyásolja-e a látást? rövidlátás az, amikor nem lát

Ezen kívül sok rendező magának vindikálta azt, hogy megmondja, milyen fények legyenek. Nem tudták megfogalmazni, hiszen fogalmuk sem volt, melyik lámpa mit tud, vagy mire való a látvány a fényhőmérsékletek, de volt némi gyakorlatuk.

Amióta azonban az elmúlt tíz-tizenöt évben már nálunk is van egy-két szakember, lehet látni a különbséget. Erkel László Kentaur: Díszlet nélkül van színház, hiszen ez is díszlet, amiben itt ülünk.

új urengoy vízió látásélesség 005

Egy fal is díszlet, bármi lehet díszlet: csak rendező és előadás függvénye. Amikor kamasz voltam, nem volt semmi a színpadon, annyira színészcentrikus vagy minimalista volt a színház.

Egy díszlet azonban sokat segít, vezeti a mire való a látvány. Aztán vannak előadások változó terepekkel: például egy operettben vagy egy musicalben több helyszínnek kell megjelennie, és még az is fontos, hogyan változik a díszlet egyik jelenetből a másikba, akár dramaturgiailag is.

Jó kérdés: Mi a látvány? Önálló vagy alkalmazott művészet?

És segít a színésznek is. Ezért nekem az az alapelvem, hogy lehet művészi díszleteket csinálni, de abban a pillanatban, amikor az elé tolakszik a színésznek, nem jó. Nekünk az a dolgunk, hogy őket sugarazzunk. Veiszer Alinda: Ez most elég általánosnak tűnik, de időközben sokat változott körülöttünk a vizualitás vagy annak tempója — fontosabb-e ma tehát, mint korábban és hogy kell megközelíteni, mint akár tíz éve? Erkel László Kentaur: Inkább azt mondom, ma már sokkal többféleképpen lehet ezt megközelíteni.

Jó kérdés: Mi a látvány? Önálló vagy alkalmazott művészet?

Itt nálunk fontosabb lett, hogy milyen a díszlet. Igényesebbek a nézők, többet követelnek, és ez nem arról szól, hogy minél gazdagabb legyen a díszlet. Immár sok világot járt díszlettervező van, erős a képzés, vannak is fantasztikus díszletű előadások, bár csórók vagyunk, és nem nagyon költünk erre, de bizonyos fajta előadások mire való a látvány megkövetelik, hogy a vizualitásuk erős legyen.

Jó kérdés: Mi a látvány? Önálló vagy alkalmazott művészet?

Lehet, hogy három fal és egy jól elhelyzetet ablak van, de annak olyannak kell lennie. Veiszer Alinda: Ez a jelmezeknél is így van? Nagy Fruzsina: Lehet csinálni olyan előadást, amiben nincs jelmez — ha a rendezőnek ez a koncepciója, bár én ebben nem hiszek és nemcsak azért, mert nekem nem lenne munkám, hanem mert van mire való a látvány konkrét példám. Amikor a Krétakörrel kapcsolatba kerültem, először maszkokat csináltam, és nagyon-nagyon vártam azt a pillanatot, hogy végre jelmezt is tervezhessek, ami aztán a Mizantrópban és a Csillagász álmában sikerült is.

Majd a társulat vezetője, Schilling Árpád rendező úgy döntött, a következő munkában nincs szükség semmi felesleges sallangra — akkor született a Siráj jelmeztervező és jelmezek nélkül. A mikrofonnal Nagy Fruzsina Veiszer Alinda: Ha jól emlékszem, mindenki abban játszott, amiben mire való a látvány volt.

Nagy Fruzsina: Ez volt a koncepció.

Account Options

Én akkor elég sokat vitatkoztam is Árpáddal erről, mert azt gondoltam, amit éppen Kentaur is mondott a színházként használt térről: a ruhák is ugyanígy jelmezekké válnak. A színészek mire való a látvány elmondták, hogy beállt egy rutin. Láng Annamária például mindig ugyanabban a bőrkabátban ment aznap este, amikor játszottak. A civil ruhák tehát mégiscsak jelmezekké váltak.

Mire való a látvány

Veiszer Alinda: Tamás azt mondja, nem sok helyre hívják, nagyjából fix emberekkel dolgozik együtt. Hogy van ez a jelmezekkel? Több pénz lett rá? Vagy inkább kevesebb? Kreatívabbnak kell lenni?

biztonságos betűtípus látomás 1 25 van

Nagy Fruzsina: Azt tapasztalom az utóbbi tíz-tizenöt évben, hogy a pénz mindenképp kevesebb, és nem nagyon jut extrém, tervezett jelmezekre; a munkáimnak legalább a fele arról szól, hogy túrom a raktárokat és plázákba járok, mert teljesen mai vagy legfeljebb retro-jelmezeket szedhetek össze, ami mire való a látvány nem is tervezés — csak jó érzék kell hozzá, illetve jól kell érteni és értelmezni a darabot. Egyre ritkább az, amiért én fiatalon ezt a szakmát választottam: hogy a semmiből létező dolgot kell megcsinálni, olyat, amilyet addig még senki nem talált ki.

Illetve mostanában van olyan tendencia is, hogy bár realisztikusak a jelmezek, de felbukkan egy-két érdekes darab.

Épinfó - Blog

Veiszer Alinda: Mit szólsz ahhoz, hogy színészek utána hordják a jelmezt? Siker ez egy jelmeztervezőnek? Nagy Fruzsina: Ha tényleg én varrattam, netán saját kezűleg is hozzányúltam — mert én nagyon szeretem a végén megmanipulálni a ruhákat: megöregíteni például — akkor az jó érzés, persze.

Но Николь все еще глядела на бесконечные огоньки, окружавшие .